|
Bicsérd bizonyítottan már a rómaiak korában lakott terület volt. Magyarázat erre a Mursa (Eszék) -> Sopianae -> Savaria főútvonal közelsége. A településtől északra fekvő Fenyőspusztán római fazekasműhely maradványait tárták fel. A cserepek mellől őskori telep maradványai is előkerültek. Az itt talált leletanyag bizonyítja, hogy a terület az I. sz.-től kezdve a IV. sz.-ig lakott volt. Valószínűleg a XVIII. sz. elején, megelégelve a hadiút közelségéből adódó gyakori zaklatást, a lakosság felhagyta addigi lakóhelyét és az úttól távolabb, a falu határának déli részére települt, megalapítva a mai községet. Új helyén 1886-ben Nyugati, vagy Kisbicsérd, és Keleti-, vagy Nagybicsérd néven kettévált és 1950-ig önálló településként működött A XVIII. sz-ban a falu a katolikus egyház tulajdona, lakossága megnövekedett. 1837-ben a Pécsi Székeskáptalan új templomot építtet. Ekkor már önálló plébánia. A XIX. sz. elején a helyi közigazgatás irányítója, jegyzőségi székhely. A falu népessége magyar. 1950-ben a két falu Bicsérd néven újra egyesül. Bicsérd alapszerkezetének jellegzetességét a valaha két falu (Nagybicsérd és Kisbicsérd) egymáshoz való viszonya adja. A két falu az őket észak-dél irányban elválasztó Malomárok két partjára települt. Jelentősebb szerepkört töltött be a keleti Nagybicsérd.Itt haladt át a főút, itt épült meg a templom a plébániával, az iskola. A két falu egyesülése után idekerültek az igazgatási funkciók, itt alakult ki az iskola környékén a korábbi településközpont. Ez a közelmúltban a faluház, a posta megépítésével, végül pedig a polgármesteri hivatal és a körjegyzőség áttelepítésével új, központibb helyre, a két településrész természetes kapcsolatát erősítő, a Malomárok vizére telepített horgásztó közelébe került. |
Magyar Falu Program
Széchenyi Terv Plusz
