• falutabla.jpg
  • fesztival.JPG
  • iskola.jpg
  • jatszoter.jpg
  • legifoto.jpg
  • muvesztelep.jpg
  • rakocziszobor.jpg
  • szobor.jpg
  • Templom.jpg
  • to2.jpg
  • ut.jpg
  • utca.jpg

Bicsérd településtörténete

Bicsérd bizonyítottan már a rómaiak korában lakott terület volt. Magyarázat erre a Mursa (Eszék) ? Sopianae ? Savaria főútvonal közelsége. A településtől északra fekvő Fenyőspusztán római fazekasműhely maradványait tárták fel. A cserepek mellől őskori telep maradványai is előkerültek. Az itt talált leletanyag bizonyítja, hogy a terület az I. sz.-től kezdve a IV. sz.-ig lakott volt.
A pápai tizedlajstomban BULCHIR, BULCHERD, majd BYCHERD néven említik. Első írásos említése 1232-ben, egy oklevél kapcsán történik.
Temploma az akkori falu helyén (közel a főúthoz) 1517-ben épült Szt. Ferenc tiszteletére. Az építés idejét egy falfülkében elhelyezett felirat bizonyítja: Corpus et Sanguis Domini ? anno 1517. Szentélye boltozott, hajója

deszkatáblás volt. Körülötte bekerítetlen temető terült el.
Lakosságszámával a török idők előtt kiemelkedett a környező falvak közül, de a török alatti elszegényedés nagyobb volt, mint máshol. Ez a Pécs-Szigetvár hadiút közelségével magyarázható.

Valószínűleg a XVIII. sz. elején, megelégelve a hadiút közelségéből adódó gyakori zaklatást, a lakosság felhagyta addigi lakóhelyét és az úttól távolabb, a falu határának déli részére települt, megalapítva a mai községet. Új helyén 1886-ben Nyugati, vagy Kisbicsérd, és Keleti-, vagy Nagybicsérd néven kettévált és 1950-ig önálló településként működött 

A XVIII. sz-ban a falu a katolikus egyház tulajdona, lakossága megnövekedett. 1837-ben a Pécsi Székeskáptalan új templomot építtet. Ekkor már önálló plébánia. A XIX. sz. elején a helyi közigazgatás irányítója, jegyzőségi székhely. A falu népessége magyar.
1950-ben a két falu Bicsérd néven újra egyesül. Bicsérd alapszerkezetének jellegzetességét a valaha két falu (Nagybicsérd és Kisbicsérd) egymáshoz való viszonya adja. A két falu az őket észak-dél irányban elválasztó Malomárok két partjára települt. Jelentősebb szerepkört töltött be a keleti Nagybicsérd.
Itt haladt át a főút, itt épült meg a templom a plébániával, az iskola.
A két falu egyesülése után idekerültek az igazgatási funkciók, itt alakult ki az iskola környékén a korábbi településközpont.
Ez a közelmúltban a faluház, a posta megépítésével, végül pedig a polgármesteri hivatal és a körjegyzőség áttelepítésével új, központibb helyre, a két településrész természetes kapcsolatát erősítő, a Malomárok vizére telepített horgásztó közelébe került.
4
 népesség számának alakulása
1831-től 1970-ig
Év
Lakosság száma
1831/32
1068
1841
1138
1872
1257
1940
1171
1960
1162
1970
1041
A történetileg kialakult utcák (Kisbicsérden a Kossuth Lajos utca, Nagybicsérden pedig a Rózsa Ferenc és a Ságvári utca) telekalakulatai a hagyományos, hosszan elnyúló, szalagtelkes formát követik. Az átlagos telekszélesség 12-16 m, de nem ritka az ennél jóval szélesebb, akár 25-30 m, Kisbicsérden a 300 m-t is eléri. A telekvégek gazdálkodásra alkalmasak. A telkek területe átlagosan 2500-3500 m2, de a 4000m2 fölötti telekterület sem ritka. Az újabb lakótelkek (Alkotmány utca) már kisebb területűek (kb. 900 m2), egy részük a történeti utcák telekvégein alakították ki.

Községünk aktuális hírei

© 2018. Minden jog fenntartva. Biécsérd Község Önkormányzata